Egy átlagos lány élete

Sziasztok Bella vagyok egy átlagos gimnazista lány. Ma átjött hozzám a barinőm hogy a szokásos osztály helyes fiúit kibeszéljük.Már 5 éve és 4 hónapja van hogy Hanna a legjobb barátnőm. - Te Hanna szerinted ki a leghelyesebb az évfolyamból? * Szerintem Ádám és AHS. * Szerinted ki?! - Szerintem Kristóf és Máté. Ádám meg hát... pont nem helyes hanem álompasi. * Uhh... még hogy álompasi. A suli lányaitól még levegőt sem kap csórikám. -Na ez igaz.De akkor is ő a legcukibb. * Hát ő is meg Kris is. - NEM. Csak ő. + vágtam Hanna szavába. -Hanna hallgatunk egy kis zenét? *Hallgathatunk. + E-közben el indult a zene és Ashton Irwin hangja meg szólalt :) 2. nap a suliban: Épp sétálok oda a szekrényemhez mikor jön utánam Ádám. A szívem majdnem ki ugrott a helyéről az agyam nem gondolkodott hanem cselekedett és mentem előre mind aki meg sem hallja hogy kiabálnak utána. Ádám pedig egyre gyorsabban jött mögöttem. Semmit nem tehettem meg kellettem állni és a nagy gyomor görcsömmel együtt szembe nézni a félelmemmel és beszélni Ádámmal.Mikor már azt mondta hogy ,,szia" a szívem a mellkasomat majdnem szét szakította, majd ki ugrott a helyéről. Eddig mindig is azt hittem hogy én láthatatlan vagyok az életében és egy senki vagyok a szemében, akinek nagy álmai vannak. hatalmas szíve van, és egy nagy félelme: be vallani Ádámnak hogy tetszik és hogy szeretem őt. De amíg erről nem tud és titokban van addig nincs mitől félnem.  El kezdődött a töri óra. Épp mentem órára mikor Hanna leállított. *Miről akart veled beszélni Ádám?! °kérdezte tőlem rezzenéstelen arcal. - jah.hát... kérdezte hogy vagyok és szünetben miért rémültem meg mikor oda jött hozzánk. De arról még most sem tud hogy bejön nekem.De jobb is így ha csak barátok vagyunk.Bár az tény hogyha egy ,,szia"-t köszön a szívem már akkor kiugrik a helyéről de nem akarom össze törni a boldogságát. Jobb így ha békében van, már csak az hiányzik hogy a lelki világát megsértsem. ^^ épp folytatni akartam mikor Hanna a szavamba vágott. * Ám legyen,de ugye tudod hogy ezt sokáig nem tudod titkolni. -Igen. tudom. A tanár épp belépett a terembe. Én le ültem a helyemre és Hanna is oda ment a padjához. Le ültem.  Épp pakoltam ki a cuccaim a padra mikor MÁRK ( Ádám barátja) jött el a padom mellett és rám kacsintott. Nem tudtam mit jelentsen ez hisz ilyet még sosem csinált. Lehet ez egy jel?! Lehet hogy Márk nekem ezzel akar bizonyítani hogy Ádámnak tetszek és ezzel akar bizonyítani?! Minden esetre nem hátrálok meg bármennyire is nehéz lesz de megpróbálom barátként kezelni Ádámot és el vetem ezt a ,,heló szia nagyon tetszel" dolgot. 2. nap délután: Épp tartok a buszmegálló fele mikor valaki kiabál utánam mint az őrültek. Márk volt az. Kezdtem parázni de nem tudtam hogy mit akar.*Szia Bella. -Szia Márk. *Figyelj az a terv támadt a fejembe hogy mi lenne ha ma 3-an el mennénk pizzázóba. -Én te meg még ki?! *Hát Ádám. Benne vagy? -Oké. Nekem jó. :) Hánykor? * 5:30 kor. Benne vagy? -Benne.*Klassz. Akkor este. - oké. Szia. *Szia. 

Akkor este elmentünk pizzázni tök jól el voltunk meg minden mikor Ádám meg fogta a derekam és meg csókolt. Azóta együtt vagyunk. Boldogok és békés kapcsolatban vagyunk. 3 hónap <3 :) 

Megosztás a facebookon